-Apaa, nem akarok bemenni a suliba!- nyöszörögtem a kocsiban ülve.
| Ruhám |
Nagy szenvedést játszva fogtam a táskát és kilöktem a kocsi ajtaját. Mikor kiléptem láttam mennyi diák igyekezik az épületbe. Eldöntöttem a fejem és elolvastam a suli nevét. Szóval California-i Cats. Furcsa és érdekes név. Visszazökkentem a valóságba mikor csöngettek. A táskám vállpántját meghúztam és bementem az épületbe. Azt se tudtam melyik terembe vegyem az irányt, ezért egy felnőttől kértem segítséget.
- 5-ös terem. Siess!- szólt rám a tanár én meg sprinteltem a terem felé.
Mikor az ajtóhoz értem pont kinyitódott az ajtó, engem meg arcon csapott.
-Áú!!- kiáltottam a fejem fogva.
-Jajj, bocsi! Nagy a baj?- aggodalmaskodott a szőke lány.
-Nem semmi, csak... Kicsit nekem csapott.- mosolyogtam.- Amúgy Perrie vagyok. Hello.
- Én Stef!- mosolygott Stef. Egyszer csak mögém nézett és olyan arcot vágott, mint aki szellemet látott.
- Mi a baj?- néztem magam mögé.
Megláttam egy mérges képű, ősz hajú nőt. Stef behúzott a terembe és leültetett egy helyre. Még utoljára kinézett a nyitott ajtón, majd becsapta.
- Figyelem! 5-ös riasztás!- kiáltotta el magát a többiek meg leszálltak az asztalról, letörölték azt amit a táblára írtak és, mint az angyalok ültek a helyükre. Körbenéztem a teremben, és úgy láttam egyedül vagyok. A többiek suttogtak egymásnak, nevettek. Mellettem egy kicsit hullámos barna hajú lány ült. Egyenesen ülve írt valamit. Nem láttam mit, csak, hogy sokszor gondolkodott rajta. Néha kisatírozta amit a piros tollával írt, mert gondoltam elrontotta. Felé fordultam. Odapillantott rám, majd visszanézett a papírjára.
- Szia.- köszöntem.
A lány megfogta a papírját felém fordult és mosolyogva köszönt.
- Szia! Eleanor vagyok! Perrie vagy, ugye?- vigyorgott.
- Honnan tudtad? Esetleg kém vagy arra a papírra az adataim írod?- kérdeztem mosolyogva. Eleanor nevetve válaszolt.
- Sokat nézegettem a sulihonlapot. Amúgy a papíron titkos dolgok vannak...- mosolygott magához ölelve a lapot.
Nem szerettem volna kikérdezni arról, hogy az mi, ezért nekem ennyi elég is volt. El a papírját újra kiterítette a padjára és tovább körmölt.
Egyszer csak lenyomódott a kilincs és belépett a morcos nő.
-Csönd! Leülni!- ordított. Már értem Stef miért ijedt meg annyira tőle...- Na szóval kedves gyerekek!- mondta még mindig magas hangerővel.- A nevem Estella tanárnő! Irodalom és kémia tanár, plusz osztályfőnök! Házirend a padban!
Az egész osztály egy emberként hajolt le a padjába. Tényleg egy papír hevert benne. Kivettem és elolvastam a vastagbetűs címet: HÁZIREND. Jó, ez nem furcsa. A szokásos nem veszünk elő telefont szabálytól kezdve a megunhatatlan nem tartózkodunk a kémia teremben egyedül előírásig. Egyszer csak krétát kapott a kezébe és nagybetűkkel felírt számtalan szakkört. Kicsit hezitált, majd rám mutatott. Hirtelen megijedtem, nem tudtam milyen szabályt szegtem meg. A táblára mutatott én meg kimentem. Most le kell írnom 100-szor, hogy nem.... Ülünk a helyünkön?
- Írd fel a neved ahhoz a szakkörhöz ahova esetlegesen menni szeretnél.- adta az utasítást. Hatalmas kő esett le a szívemről.
Átnéztem mindent. Elég érdekesnek tűnt mindegyik, de először a ki nem hagyhatatlan pom-pom lánykodáshoz írtam a nevem. Hmm... Mi van még?
-Amíg a kisasszony kigondolja még hova menne, jöjjön más!- nem láttam kire mutatott, de a szemem sarkából láttam, hogy valaki mellém állt és krétát kapott a kezébe.
Néztem a táblát és befirkantottam a nevem a francia szakhoz. Szeretek új dolgokat kipróbálni és jól is tudok általában sok dolgot elsajátítani. Probléma?
Magam mellé néztem és hirtelen megláttam egy fiút. Ő is a rajzhoz írt. Szóval Zayn Malik.
-Hello, Zayn.- dőltem a táblának.
- Szia...- a táblára nézett egyenesen a pom pom lányok sorát futotta át.- Pezz.
Mosolyogva rágtam a szám. Most mit mondjak? Már éppen egy normális mondtatot akartam kinyögni amikor félbe szakított egy hang.
- Ülj le, ne cseveréssz!
Utoljára mosolyogtam Zayn-re, utána leültem a padomba. Már a névsor végén jártunk, mikor csöngettek.
A hosszú csengőhang után elhatároztam, köszönök néhány lánynak. Kell valami alap társaság! Körbenéztem. Mindenki a padon ülve beszélgetett, de nem tudtam hova menjek. Inkább nem zavartam őket, hanem El-hez a legcsöndesebb lányhoz mentem.
- Nem zavarok?- kérdeztem udvariasan.
- Persze, hogy nem!- nevetgélt. Még mindig a titkos papírt bővítette.
- Jó titoktartó vagy?- nézett felém. Megdöntötte a fejét.
Bólogattam. El kezével eltakarta a szemét és a papírt felém fordította. A következő volt ráírva:
"Ez a fiú annyira helyes!
Annyira cuki és aranyos!
Megtetszett... De szerintem a létezésemről sem tud, én meg a nevét se tudom... Sose tetszett valaki így! De ez a kékszemű fiú teljesen... Elvarázsolt! Nem tudom van-e esélyem... Persze, hogy nem..."
A szám elé kaptam a kezem. Annyira elérzékenyültem. Ez nagyon szép! Segítenem kell El-en! Elgondolkoztam, miközben ő összegyűrte a lapot és a zsebébe tette.
- Figyelj, mi lenne ha ödamennénk hozzá együtt, és megkérdeznénk a nevét?- mosolyogtam. Eleanor a nyakamba ugrott.
- Köszi, köszi, köszi!!- vigyorgott.
- Szóval akkor melyik?- böktem nevetve a fiúcsapat felé. El hezitált, majd a barnahajú, kékszemű srácra mutatott, óvatosan.
Felállt és velem egyetemben mentünk a srácok felé. Eleanor-ra bólintottam, jelezve, hogy kezdheti. Előrelépett és szerényen köszönt.
- Sziasztok. Eleanor vagyok...- motyogta.
- Tessék?- kérdezte a göndör. Oké, tény, hogy El túl halkan mutatkozott be.
- Eleanor.- emelte fel a hangját El néhány fokozattal. A fiúk is sorban elárulták a nevüket, majd a csapat rám nézett. Magamra mutattam és kérdőn néztem körbe.
- Én? Én Perrie vagyok- nevetgéltem.
- Pezz cukor!- ismert fel a fiú akivel álltam a táblánál.
- Ki beszélt a Pez-ről? - ugrott hozzánk egy szőke fiú.
- A neve!- nevetett El miközben rám mutatott. Úgy éreztem nélkülünk is el tudnak beszélni az édességek márkájáról, ezért lassan elkezdtem hátrafele lépkedni, és mikor elértem az ajtóig hívtam Eleanort és kiléptünk a teremből.
Lesiettünk a lépcsőn és megálltunk a faliújságnál. Egy csomó hír, kép, megjegyzés... És ez mind egy óriási parafatáblán. A bal alsó sarkában egy cetli lógott. Ez volt ráírva: "Van egy érdekes fotód, vicces megjegyzésed, vagy fontos híred? Függeszd ki a táblára! Így mindenki értesül mindenről!". Mellette még egy szabálylista volt. Kiszedtem belőle a szöget és a kezembe kaptam. Csak olyasmik voltak rajta, mint, hogy "Utálkozó megjegyzések le lesznek szedve!" vagy " Normális képeket tegyél ki!" és "Igaz híreket tehetsz ki!". Visszatűztem. Hmm... Már millió fotó, és színes papír, plusz ábra volt kifüggesztve. Gondoltam ezt nem hagyhatom ki, így a zsebemből elővettem a mini emlékfüzetem és a képrészlegnél keresgéltem. Néztem a képeim, mikor El nagyot sóhajtott és elővette a lapot a zsebéből. Szétnyitotta, lesimítgatta és kihúzott egy szöget a táblából. Kitette a papírt, én meg tátott szájjal figyeltem. Rám nézett és mosolyogva megvonta a vállát. Közben még mindig a képeim között tallóztam. És megvolt. A képen a törpemalacommal, Lufi-val vagyok. Épp kitettem a képet, mikor néhány lány jött el mögöttünk. Az osztálytársaim.
- Úristen, de aranyos malacka!- olvadozott a göndör. Még egy picit beszélt a barátnőjével, mikor felém fordult és észrevette, hogy osztálytársnők vagyunk.- Daniella vagyok.
- Én Pezz! Ha fölmész a fiúkhoz és még mindig a Pez cukorról beszélnek, akkor szólj nekik, hogy megyek de nem túl aranyosan.- "mutatkoztam" be.
- Oké. Amúgy ő Sarah!- tolta maga elé a lányt.
Sarah épp egy matekfüzetet fogott, közben meg dúdolt. Majd egyre hangosabban.
- A meg B hát az a C, és nem a B, csak a C!- koncentrált a füzete lapjaira.
- Pezz.- vontam fel a szemöldököm. Hát oké, nem zavar az éneke csak furcsáltam...
Csöngettek. Mindenki szaladt a saját termébe. De ugye nem baj, ha most nem mesélem el azt, hogy az ofő miket beszélt 4 tanórán keresztül?
Szóval kicsöngettek a negyedikről és mindenki futott az ebédlőbe. Akkora sor volt, mint valami híres énekes kocertjének a jegyeladásán. Volt is öt perc mire a végére értünk. Végre elhúztam az üveget és vettem kaját. Szendvics, saláta, és egy üveg víz. Mikor végig toltam a tálcám már csak a helyem kellett megkeresni. Egy nagy körasztalnál ültek a fiúk, és a lányok (persze az én osztályomból). Még volt egy kis hely, szóval odamentem és természetesen letettem az ebédem. Leültem és megpróbáltam kinyitni az innivalóm, de nem sikerült. Egy kéz kivette a kezemből és kinyitotta, majd odaadta. Zayn volt az.
- Köszönöm...- motyogtam.
- Szívesen, Pez cu...- kezdte de én bosszúsan néztem rá így inkább félbehagyta a mondatát.
Miközben ettünk mindenki beszélgetett én meg csak hallgattam. Hogy lehet, hogy ők már így összebarátkoztak, én meg még csak a nevüket sem tudom megjegyezni? A tekintetemmel csöndes barátnőm kerestem, de nem láttam. Miután végeztünk, kivtittem a tálcám és az osztályba szaladtam. Az első voltam, így csak Eleanor és... Louis volt bent. Elenor a padon ült és beszélt, Louis pedig mosolyogva figyelte. Gondoltam van időm, ezért inkább nem zavartam őket és lementem. Lent a faliújságnál alatt egy doboz volt. Ez volt ráírva: Szeptember. Nem vagyok egy kíváncsi alak, de ezt meg kellett néznem. Suliújságok voltak benne. Talán észreveszik, ha egy eltűnik? Nem hinném... Nos, ezzel az elvvel vettem ki egy példányt. Fotók voltak benne, cikkek, a végzősöknek néhány búcsúüzenet... Vajon, ha végzős leszek akkor én is kapok ilyen kedves üzeneteket? Az újságot magam mellett himbálva néztem a képeket. Csöngettek. Fönt a teremben leültem. Ez az utolsó óránk. Miközben a tanár beszélt és a tábla felé fordult, én kitéptem a minifüzetemből egy lapot és a következő üzenetet írtam rá, El-nek: Láttam ebédszünetben, hogy beszélgettél Louis-al! :)) Mi volt a téma?:D
Gyorsan összehajtottam az írásom és El padjára hajítottam. Mikor szétnyitotta és elolvasta mosolyogva elővette a tollját és válaszolt. Mikor visszadobta elolvastam: Semmi komoly, csak, megállapítottuk, hogy együtt jártunk 1. osztályba... XD Komolyan!! Én nem emlékszek rá, de valami dereng:D
Alig bírtam visszafolytani a nevetésem. Ez egy furcsa véletlen...
Miután a tanár mindent elmagyarázott ötször is, mehettünk haza. Fölvettem a táskám és Eleanorhoz siettem.
- Komolyan?- nevettem bármi mondandó nélkül.
El bólintott, és elmesélt mindent. Persze mindketten tudtuk, hogy ez nem akkora szám, de az első fázis, hogy Louis és El beszélgettek!
Mikor kiértünk a suli kapuja elé, láttuk, hogy mindenkiért kocsival jöttek. Értem is. Peyton mögöttem jött ki, kettő plázacica szerű lánnyal.
- Szia, Perrie! Ők a barátnőim! Suzy és Jasmine!- kérkedett. Hát nem ment vele túl sokra, ugyanis mellettem meg El ácsorgott.
- Ő Eleanor!- folytattam a vitát.- Egy nagyon kedves barátnőm!- vágtam a képébe Peytonnak.
-És? Annyira úgysem ismerheted!
- Ő az... eltitkolt unakatesóm!- böktem ki. Jó, kellett valami frappáns... De most mit kezdjek? Úristen, elment az eszem?!
 |
| El húga |
- Komolyan?- kérdezte.
- Hát persze!- Nem akartam tovább hazudozni, így a parkolóba futottam Eleanoral.
- Ez nem is igaz! Ne hazudozz!- kiáltott rám El. Kiáltott. Az elmúlt órákban, nagyon nem beszélt túl hangosan.
- Bocsánat, csak valami kellett! Nem bírom, Peyton az őrületbe kerget és kellett valami, amire nem tud visszavágni!- temettem az arcom a tenyerembe.
Eleanor egy nagyot sóhajtott, majd velem együtt ment a kék kocsijukhoz. Mikor kinyitotta a hátsó ajtót egy kislány szállt ki belőle. Mikor kiugrott megölelte Eleanort.
 |
| Ash húga |
 |
| Sarah húga |
 |
| Miranda húga |
Az zökkentett ki a gondolataimból, hogy El húga köszönt nekem.
- Szia, Anne vagyok!- mosolygott.
 |
| Niall öccse |
Van egy Ashley Benson nevű osztálytársam, annak meg egy zabálnivaló hugicája.
Ott van Niall, akit már ismertem. Annyira cuki öccse van! És még kedves is...
Sarah Hyland is cuki húggal rendelkezik.
Miranda Cosgrove húga is nagyon aranyos!
Daniella húga egy kis laza csajszi:)
Harry (akit ismerek) egy húggal, meg egy nővérrel állt a parkolóban.
 |
| Harry tesói |
 |
| Daniella húga |
 |
| Louis NÉGY tesója |
A többieknek nem tudom, talán holnap. Miután megismerkedtem sok testvérrel mentem a mi fekete kocsinkhoz. Anya ült benne, én meg beszálltam. Mikor hazaértem, fogtam a laptopom az asztalról és bejelentkeztem Facebook-ra. Megkerestem az osztálytársaim és bejelöltem őket. A legtöbb képet a fiúk tették ki. Amolyan: a suliban, haverokkal, csajokkal képek. Igen. A fiúk mindenkivel fotózkodtak, így be likeoltam a képet amin Niall velem vág hülye képet. Hát úgy látszik négy évig velük leszek összezárva... De nem is baj. Kalandos kis gimis életem lesz. Remélem...
